Hátrahagyott gyerekek

Hátrahagyott gyerekek

Az utóbbi években növekedett azon magyar családok száma, amelyekben az egyik, vagy mindkét szülő külföldön vállal munkát. Az ilyen családokban élő gyermekek az úgynevezett „hátrahagyott gyermekek” (Children Left Behind).

A külföldi munkavállalás célja a családi pénzügyi helyzetének javítása.

A családtagokat határok választják el. A család funkcionálhat jól így is, azonban az esetek többségében megjelenik a szeretet és törődés hiánya. Az interneten és telefonon történő kapcsolattartás, még ha naponta megvalósuló is, nem pótolhatja a személyes jelenlétet.

Különösen igaz ez akkor, ha az anyák válnak külföldi munkavállalóvá.

A gyermekek esetében lelki problémák jelenhetnek meg: szorongás, hangulatromlás, késztetés hiány, közömbösség, indulatok, teljesítményromlás. Gyakori, hogy szülői szerepet vállalnak kisebb testvéreik mellett.

A szülőpár, illetőleg a külföldön dolgozó szülő és a „hátrahagyott gyermekek” viszonya megromolhat. A szülőpár szövetsége és a család összetartása oly mértékben meggyengülhet, aminek válás lesz a következménye.

A nők elvándorlása és külföldi munkavállalása nemcsak a gyermekekre nézve jár súlyosabb következményekkel. Az idősebbekkel, betegekkel való törődés hagyományai is módosulnak.

Az apa és az anya hiánya érzelmi veszteséggel jár. A szülők elvándorlása érzékenyen érintheti a szülők szüleit is.

Szükséges, hogy a család sikeresen alkalmazkodjon a megváltozott helyzethez. Érdemes újragondolni és megtervezni a feladatokat, munkamegosztást, együttműködést, illetőleg a hiányok kezelésére is fel kell készülni.

A gyermekek „hátrahagyásának” vannak komoly kockázatai. A kockázatok összefüggnek a gyermek életkorával. Olyan példák is ismertek, amikor a külföldi munkavállalásból származó megnövekedett jövedelem a család egészségtudatosságára is kedvezően hat.

Olvasson tovább: Blaskó Zsuzsa: Transznacionális családok, hátrahagyott gyerekek Dél- és Kelet-Európában